2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Intézetünk
  • Munkatársaink
  • Tevékenységeink
  • Orvosoknak
  • Gyakori kérdések
  • Cikkek
  • Elérhetőségek
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 887-7901 | E-mail: info@ogk.hu
    Magas kontrasztú nézet

    Minden harmadik magyar szenved a porckorongsérvtől

    Ez a cikk több mint 2 éve frissült utoljára. Kérjük, olvasáskor vegye ezt figyelembe!

    Dr. Bors István ortopéd szakorvossal készített interjút a porckorongsérv okaival és kezelési lehetőségeivel kapcsolatban a Házipatika.

     A magyar lakosság közel harmada szenved porckorongsérvtől, az ijesztően nagy arány ráadásul nagyjából megfelel az EU-s átlagnak. Egyeseknél rendkívül fájdalmas, másoknál viszont tünetmentes a betegség, de vajon mitől alakulhat ki? Dr. Bors István ortopéd szakorvossal beszélgettünk.

    Gerincoszlopunk hosszának egynegyedét teszik ki a csigolyák között található porckorongok, melyek a gerinc mozgását teszik gördülékenyebbé. Ezek az évek folyamán egyre jobban veszítenek nedvességtartalmukból, így a csigolyák mozgása is nehézkesebbé válik és könnyebben sérülhetnek. Bizonyos genetikai okok miatt előfordulhat, hogy már huszonéves korban degeneratív elváltozások figyelhetőek meg a csigolyatestek között, a porckorongsérv azonban inkább a 30 és 50 közötti korosztályt érinti. Erről a betegségről akkor beszélhetünk, ha a csigolyák közötti kötőszövet kitüremkedik és nyomni kezdi a környező idegeket.

    A nyugati gerincek sem egészségesebbek

    Az ezzel járó fájdalom sajnos legtöbbünk számára ismerős lehet: Moravcsik Bence Balázs ortopéd traumatológus szerint a magyar lakosság 20-27 százaléka érintett a porckorongsérvben. Az M1-nek nyilatkozó szakorvos szerint sokuk nincs is tisztában érintettségével, mivel a sérv bizonyos esetekben tünetmentes. „Nehéz pontos számot mondani a betegekről, sokuknak ugyanis nem okoz közvetlen panaszokat a porckorongsérv, ezért nem fordulnak orvoshoz” – magyarázta Dr. Bors István ortopéd szakorvos. Hozzátette: a porckorongsérv a gerinc természetes öregedési folyamatának egy nem feltétlenül szükséges velejárója. A kor előrehaladtával - egy csípő- vagy térdkopáshoz hasonlóan - e sérv kialakulásának is nő az esélye. Bár a lakosság közel harmadát érinti, a porckorongsérv előfordulása nem kiugróan magas az EU többi országához mérten, a fejlettebb egészségügyi rendszerrel és egészségkultúrával bíró nyugati nemzetek állampolgárai is hasonló arányban érintettek.

    A porckorongsérv pontos definícióját egy közelmúltban kiadott, amerikai tanulmány is taglalta, amelyből jól látszik, hogy az orvosok között sincsen teljes konszenzus a témában. Előtüremkedésnek vagy sérvnek is diagnosztizálhatja ugyanazt az esetet egy radiológus, gerincsebész vagy ortopéd szakorvos. Tovább nehezíti tehát a betegek számának meghatározását az is, hogy maga a betegség definíciója sem teljesen tisztázott – emelte ki Dr. Bors István ortopéd szakorvos.

    Kirakatnéző betegség

    Sérv gyakorlatilag a gerincszakasz bármely részén kialakulhat a nyaktól a keresztcsontig, az elhelyezkedéstől függ, hogy milyen tüneteket eredményez. A lumbális, vagyis deréktáji gerincsérvek, illetve a nyak négyes és ötös csigolyáinak sérvei a leggyakoribbak a szakorvos szerint. Ezek az egyszerű derékfájdalomtól a hasba, ágyékba, lábszárba vagy lábfejbe sugárzó fájdalmon át sokféle panaszt okozhatnak. A neurológiai károsodások érzéskieséseket okozhatnak a végtagokon, zsibbadás és izomgyengeség jelentkezhet, a motoros funkciók a kezekben és a lábakban is érzékelhetően gyengülhetnek. Súlyosabb esetben vegetatív zavarokat - vizelet- és székletindítási és -tartási problémákat – okozhatnak, és akár bénulást is eredményezhetnek.

    Kialakulhat úgynevezett spinális klaudikációs tünetegyüttes, vagyis a gerinc betegsége miatt fokozatosan korlátozottá válik a mozgás. A köznyelvben „kirakatnéző betegségként” is emlegetik, amikor bizonyos számú lépés után a betegnek meg kell állnia pihenni és megvárni, hogy a porckorong visszanyerjen a magasságából. Külső szemlélő talán úgy látja, hogy a beteget csupán a kirakat érdekli az utcán, holott nem a kíváncsiság, hanem a fájdalom késztette megállásra. Ezt az állapotot fontos elkülöníteni az érszűkület okozta, hasonló panaszoktól – tette hozzá a szakorvos.

    Dohányzás és elhízás a rizikófaktorok között

    Műtéti és konzervatív terápiák is sikeresen alkalmazhatóak a porckorongsérv bizonyos fajtáinál. A konzervatív gyógymódok között tartják számon például a gyógytornát és gyógymasszázsokat, bizonyos balneo- és fizioterápiákat, illetve a komoly szakmai felkészültséget igénylő manuálterápiát. Ezeket gyógyszeres kezeléssel – tablettával vagy infúzióval – ki lehet egészíteni a szakorvos szerint. Léteznek bizonyos alternatív gyógyászati megoldások is, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, viszonylag kevés azonban a tapasztalat ezekkel kapcsolatban, hatékonyságuk teljességgel nem bizonyított.

    A porckorongsérv kialakulásában genetikai okok is szerepet játszhatnak, megelőzéséért azonban mi is sokat tehetünk. A porckorongok állapotát károsíthatja az elhízás – nem csupán a súlytöbblet okozta terhelés miatt, de a biokémiai változások miatt is. A rendszeres dohányzás rontja a vaszkuláris keringést, ezáltal pedig a porckorong állapotát, így a cigaretta sok más betegség mellett ez esetben is rizikófaktor. Rendszeres testmozgással, bőséges folyadékbevitellel és porcvédő készítmények fogyasztásával szintén sokat tehetünk gerincünk egészségéért.

    Forrás: Házipatika, 2016.05.12 – Illés Attila