2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Intézetünk
  • Munkatársaink
  • Tevékenységeink
  • Orvosoknak
  • Gyakori kérdések
  • Cikkek
  • Elérhetőségek
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 887-7901 | E-mail: info@ogk.hu
    Magas kontrasztú nézet

    A porckorongsérv kialakulása és kezelése

    Ez a cikk több mint 2 éve frissült utoljára. Kérjük, olvasáskor vegye ezt figyelembe!

    A porckorongsérv sajnos népbetegség. A betegség hírének hallatán az emberek többsége azt hiszi, hogy csak műtéti eljárással kezelhető, holott a kezdeti szakaszban lévő porckorongsérv jól gyógyítható gyógytornával. Ha mégis műtétre kerül a sor, akkor sincs okunk aggodalomra, hiszen ez ma már rutin beavatkozásnak számít. Dr. Hoffer Zoltán főorvossal beszélgettünk.

    Porckorongsérv modell.

    Mennyire gyakori betegség a porckorongsérv?

    A lakosság 1-3 %-át érinti. Kor szerinti megoszlásban leginkább érintettek a 30-50 éves populáció. A leggyakrabban a legalsó két porckorong érintett, a felettes porckorongok sérvesedése inkább az idősebb korra jellemző. A betegség további érdekessége, hogy a képalkotó vizsgálatokkal igazolt porckorongsérv sem jár szükségszerűen panaszok megjelenésével, ha nem okoz kifejezett térszűkítést a gerinccsatornában, a morfológiai elváltozás akár tünetmentes is maradhat.

    Ha azonban testünk mégis jelez, milyen tünetek árulkodnak a betegségről?

    porckorongsérv klasszikus tünetei a heves, éles fájdalom, mely a derékból a fartájék, a forgó felé, gyakran az alsó végtagba térdig, sőt bokáig sugárzik. E panaszokhoz gyakran az alsó végtag zsibbadása is társul. A tünetek néha alattomosan, lassan alakulnak ki, máskor egy hirtelen rossz mozdulat, vagy akár egy nagy hasprést (pl. tüsszentés) követően akutan jelentkeznek. Bizonyos esetekben a fájdalomhoz a láb mozgásainak gyengesége, ritkábban a széklet és vizeletürítés kontrolljának a zavara is társulhat.

    Hogyan alakul ki a betegség?

    A gerincoszlop szelvényezett szerv, amely csigolyákból áll. A csigolyákat egymástól a porckorongok választják el. Viszonyukat legegyszerűbben úgy képzelhetjük el, mintha egymás fölé helyezett csontkockákból úgy építenénk tornyot, hogy a kockák közé radírgumikat helyezünk el. A porckorong olyan rugalmas kötőelem, amelynek egyik legfontosabb szerepe többek között a járás közben a rezgések csillapítása. A porckorong egészséges állapotában erős rostporcos gyűrűkből épül fel, melyek egy kocsonyás bennéket zárnak magukba. Idővel a porckorongok normál struktúrája az elhasználódás, kopás okán károsodik, és ezen rostporcos gyűrűk átszakadhatnak, és a porckorong tartalmának egy része ezen szakadáson keresztül a gerinccsatorna felé nyomulhat, ahol téraránytalanságot, az identikus ideggyök összenyomatását okozhatja. Ezt az állapotot hívjuk porckorongsérvnek (vagy közismertebb, de nem teljesen helyes megnevezéssel gerincsérvnek).

    Kiknél alakulhat ki elsősorban?

    A porckorongsérv kialakulásának egyik rizikófaktora a dohányzás, továbbá a nagy súlyokat megmozgató mozgásformák, és bizonyos munkakörök, pl. azok, ahol az ismételt emelés és gyakori hajlás a munkavégzés részét képezik. A hirtelen megnövekvő terhelés sem kíméli a gerincünket. A túlsúllyal rendelkezők is nagyobb veszélynek vannak kitéve, csakúgy, mint a ritkán (bemelegítés, szakértő tréner felügyelete nélkül), de akkor nagyon intenzíven tornázók.

    Milyen esetekben döntenek a műtét mellett?

    A porckorongsérv kialakulásakor a panaszok forrása elsősorban a mechanikai térszűkítés. Az érintett ideggyök ödémásodik, megvastagodik, „begyullad”. Ez funkciózavarral jár, ami fájdalom, érzészavar, illetve az ideg által működtetett izmok gyengülése, vagy komplett bénulása lehet. Legsúlyosabb a végbél és a húgycső záróizmainak érintettsége, ami széklet-, vizelettartási vagy indítási nehezítettséggel járhat. Ezen utóbb említett tünet együttesnél kiemelten fontos a mielőbbi műtéti ellátás a vegetatív funkciók maradéktalan visszanyerése szempontjából. Akut vagy sürgős műtéti indikációt jelent még a kifejezett, ágyhoz kötöttséget okozó éles lesugárzó fájdalom, valamint a súlyos következményes alsó végtagi izomgyengülés is. Kevésbé súlyos izomgyengülés vagy tolerálható lesugárzó fájdalmak esetén a nem-műtéti kezelések alkalmazása kerül előtérbe. Azonban amennyiben az adekvát konzervatív kezelések 4-6 hét elteltével érdemi javulást nem hoznak, vagy a tünetek rosszabbodnak, műtét elvégzése mérlegelendő.

    Szükség van életmódváltásra a műtét után?

    Alapvetően a 21. században a korszerű gerincsebészeti ellátás olyan magas szintű, hogy a megfelelően kiválasztott műtéti technikával végzett műtéteket követően a betegnek nem kell a megszokott életvitelükön változtatni. Az Intézetünkben például az elmúlt években nem egyszer operáltunk élsportolókat, akik a műtétet követően megfelelő rehabilitációval vissza tudtak térni az élsporthoz, és az ezzel járó terheléshez. Ugyanakkor életmódváltás gyakran szükséges lehet és tanácsolt is. Ezt gerinc-tudatos életmódnak nevezzük, eszerint a műtéten átesett betegeknek a mindennapi életben figyelmet kell szentelniük a gerincük óvására. Ez jelenti a gyógytorna rendszeres végzését, a helytelen terhelés kerülését, testsúlykontrollt, összességében olyan életformát, amire egészségének megőrzése érdekében gerincbetegségétől függetlenül is szükséges lenne.