- SZEMÉLYI ADATOK
Név: dr. Somhegyi Annamária (Dr. Kelemen Zsoltné)
Születési hely, idő: Budapest, 1954. február 23.
Családi állapot: férjezett, három gyermeke: Koppány, Örkény, Zsuzsa
- VÉGZETTSÉG, KÉPZÉSEK
1972: érettségi a budapesti Eötvös József Gimnáziumban;
1978: általános orvosi diploma a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán;
1985: szakvizsga reumatológiából és fizioterápiából;
2004: közigazgatási szakvizsga.
- NYELVTUDÁS
1972: érettségi orosz nyelvből (ezt a nyelvet már nem használom);
1988: középfokú állami nyelvvizsga angol nyelvből (angolul írok, olvasok, előadok és tárgyalok);
1996: egészségügyi szakmai anyaggal bővített "C" típusú felsőfokú állami nyelvvizsga német nyelvből (németül írok, olvasok, előadok és tárgyalok).
- TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG
1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusi (mai nevén PhD) tudományos minősítését szereztem meg, a tudományos munka címe: "Középiskolás Scheuermann-betegek klinikai, radiológiai és psychológiai vizsgálata". Az értekezés következtéseinek megfelelően 1995-ben elindítottam és vezettem a Magyar Gerincgyógyászati Társaság prevenciós programját.
Tudományos publikációk: 23 közlemény, 7 könyv ill. könyvrészlet, 52 tudományos előadás, 5 poszter. Ezeken kívül számos pedagógiai és önkormányzati újságban jelent meg a gyermekek egészségéhez szükséges iskolai tennivalókkal kapcsolatos szakmai írásom.
Oktatási tevékenység: medikus- és szakorvosképzés 1998-ig. Testnevelő pedagógusok továbbképzése 1995-2001 között több száz továbbképzési alkalmon. 2004: polgármesterek és kisebbségi önkormányzati képviselők részére népegészségügyi témájú továbbképzés minden megyében.
Tudományos társasági tagság, funkció: a Magyar Reumatológusok Egyesületének 1978 óta vagyok tagja, a European Spine Society alapító tagja voltam 1991-ben, a Magyar Gerincgyógyászati Társaság alapító tagja vagyok 1991 óta, a Magyar Gerincgyógyászati Társaság főtitkára voltam 2000-2005 között. A Magyar Egészségügyi Társaság, a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága és a TF Társadalmi Tanácsa tagja vagyok.
- MUNKAHELYEK
1978-1998: az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben dolgoztam előbb a nemzetközi betegeket ellátó reumatológiai osztályon, majd az ország akkori egyetlen Reumatológiai és Fizioterápiai Tanszékén, ahol főorvosként a tanszékvezető professzor helyettese voltam. 1995-1998. között a Magyar Gerincgyógyászati Társaság prevenciós programját indítottam el és irányítottam a kórház vezetésének támogatásával.
1998-2001: a Gerincgyógyászati Nemzeti Központban folytattam a Magyar Gerincgyógyászati Társaság prevenciós programjának irányítását, mint prevenciós igazgató.
2001-2006: az Egészségügyi Minisztériumban dolgoztam mint vezető főtanácsos, előbb az Egészségpolitikai Főosztályon, majd a Népegészségügyi Főosztályon. Fő munkaterületemet a gyermekek egészségét érintő népegészségügyi feladatok jelentették, ezen belül legfőbb szakmai eredménynek az iskolai egészségfejlesztési normatíva bevezetésének a Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság döntései nyomán történt megtervezését tartom.
2006-tól az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatója vagyok.
- SZAKMAI TAPASZTALAT
1995-2001:
A gyermekek gerinc-állapotának romlása miatt prevenciós programot indítottam és vezettem az összes illetékes orvosi szakmai kollégium ill. társaság egyetértésével, a Magyar Gerincgyógyászati Társaság és a Gerincgyógyászati Nemzeti Központ prevenciós programjaként. A forrást az Egészségügyi Minisztérium ill. az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatása biztosította, az Oktatási Minisztérium szakmai támogatása mellett. A prevenciós program két lényegi célja: mindennapi testnevelés, valamint a testnevelés részeként speciális tartásjavító torna végzése minden gyermekkel. Az 1995-ben elindított prevenciós program a testnevelő tanárok, tanítók és óvónők részére továbbképzést s az azon résztvevő pedagógusoknak oktatási anyagokat (könyv és videókazetták) nyújtott; a létező összes támadásponton felhívta a pedagógusok, iskolafenntartók, szülők figyelmét a gyermekek egészségi állapotának problémájára és a megoldás szükségességére; országszerte oktató tanszékek hálózatát és szabályosan akkreditált pedagógus-továbbképző programot hozott létre; beépítette a szükséges mozgásanyag végzését a Nemzeti Alaptantervbe, a testnevelési kerettantervekbe, a testnevelők és edzők képesítési követelményei közé; végül elérte, hogy a 2001-ben elindított Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program, valamint a 2003-ban átstrukturált, országgyűlési határozattal is megerősített, "Egészség Évtizede Népegészségügyi Program" elnevezésű népegészségügyi program mindkét alapcélt tartalmazza.
2001-től:
Az Egészségügyi Minisztériumba azért léptem be, hogy a gyermekek egészségét szolgáló iskolai tennivalók érdekében az államigazgatási téren szükséges lépések megtételéért dolgozhassak. Erre keretet a 2001-ben elkészített és kormányrendelettel elindított Népegészségügyi Program biztosított. Az alábbi, egyre szélesebb területeken sikerült eredményeket elérni, minden esetben a felettem álló vezetők egyetértése alapján:
1. 2001-ben többtárcás pályázat kiírása a mindennapi iskolai testnevelés/testmozgás kivitelezhetőségének bizonyítása érdekében. A pályázat rendkívül sikeres volt: a nyár közepén 710 iskola nyújtott be pályázatot az egész ország területéről ("KOMA-pályázat" a pályázatkezelő szerv nevének rövidítése alapján), s ez önmagában bizonyítékot szolgáltatott az Oktatási Minisztérium kétkedő vezetői számára, hogy ti. a mindennapi iskolai testmozgás/testnevelés az iskolák számára nem lehetetlen, hanem igenis az iskolák vállalkoznak erre, ha a szükséges forrást megkapják. A pályázat ezen bizonyítéka alapján 2002. tavaszán megszületett a következtetés, hogy a mindennapi testnevelés/testmozgás elterjesztése érdekében a központi költségvetésnek forrást kell biztosítania az iskolák részére.
2. A 2002-ben bekövetkezett kormányváltást követően is sikerült elérni, hogy a gyermekek egészsége érdekében szükséges iskolai tennivalók fontosak maradjanak. A Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság 2003. májusi döntése nyomán megterveztem az iskolai egészségfejlesztési normatíva szakmai feladatait, mutatóit, ellenőrzésének módját, finanszírozásának tervét, s a Belügyminisztérium kijelölése alapján a megvalósítás bevezetését 4 kistérségben. A terv lényege, hogy az iskola minden tanulójának részvételével 4 szakmai alapfeladatot kell az iskolában rendszerszerűen végezni (egészséges táplálkozás; mindennapi testmozgás/testnevelés benne a speciális tartásjavító tornával; a gyermekek személyiségfejlesztése a személyközpontú pedagógiai módszerek és a művészetek /ének, zene, mese, tánc, rajz, népi rítus és játékok/ alkalmazásával; egészségtan oktatása /mely magában foglalja a környezet-, baleset- és fogyasztóvédelmi nevelést is/), mégpedig szakmai ellenőrzés, valamint a teljes tantestület és a szülők bevonása mellett. - A továbbiakban a Belügyminisztérium mégsem bocsátotta rendelkezésre a szükséges forrást, így a terv azóta is terv maradt. Azt azonban sikerült elérni, hogy az iskolai egészségfejlesztési normatíva terve igen széleskörűen ismertté váljon, arról az Országgyűlés bizottságai is tárgyaljanak, valamint az illetékes orvosi szakmai kollégiumok is támogassák. Amint a kormányzat vagy az iskola fenntartója a többletfeladatokhoz tartozó többletforrást rendelkezésre bocsátja, a terv megvalósítása elindításra kész.
3. Az iskolai egészségfejlesztés 4 alapfeladatának szükségességét, a bevezetéshez szükséges többtárcás együttműködés javítását, a többletfeladatok igényelte többletforrás biztosítását sikerült az EU tagállami működés keretében, valamint a WHO elhízás elleni küzdelmének keretében több szinten is elismertetni és megfogalmaztatni.
4. Sikerült elérni, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben megjelenjen az egészségfejlesztési ismeretek oktatása a pedagógusok képzésében és továbbképzésében, valamint a teljes felsőoktatásban és felnőttképzésben.
5. Sikerült elérni, hogy az Egészségügyi Minisztérium által létrehozott egészségfejlesztési alapismereti tananyagban az iskolai egészségfejlesztés mind a 4 alapfeladata megfelelően jelenjen meg (a tananyag oktatását eddig 16 pedagógus-képzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményben kezdték meg).
2006-tól:
Az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatójaként fő feladatom a kórházon kívüli - főleg elsődleges - prevenciós tevékenységek végzése, szervezése, irányítása. Emellett feladatom a kórházban folyó másodlagos megelőzés tevékenységeinek egységes keretbe foglalása is.
A kórházon kívüli, elsődleges prevenció legjobban előtérben álló feladata, hogy az Egészségügyi Minisztérium irányításával elkészített iskolai egészségfejlesztési normatíva terv (l. fentebb) bevezetését az EU regionális operatív programjainak forrásából megvalósítsuk néhány kistérségben.
Civil tevékenység és érdeklődési kör:
A gyermekek egészsége érdekében végzett munkám alapján két alapítvány hívott meg kuratóriumába: a Nádasdy Alapítvány, valamint az Aranyhármas Gerincvédelmi Alapítvány. A magánéletben a családi élet mellett érdeklődési köröm a magyar nyelv és kultúra eredete és fejlődése.
|
